KATA SZOLGÁLATI JÁRANDÓSÁG ESETÉN
Akik szolgálati járandóság mellett KATA-sok, ezt 2022.09.01-től csak főállású egyéni vállalkozóként tehetik meg. Felmerül az a kérdés, hogy esetükben hogyan kell kezelni a 2024-ben 4.802.400,- Ft összeghatárt, nehogy azt átlépve elveszítsék a szolgálati járandóságukat.
2024.01.01-től a keretösszeg: 4.802.400,- Ft. Sokan hangoztatják azt, hogyha befizetik havonta adófizetési kötelezettségként az 50.000,- Ft-ot, ezzel le van tudva a dolog. Szerintem nem ilyen egyszerű rá a válasz, hiszen a jövedelemkorlát „keret” , ami 2024-ben a szolgálati járandóságosok tekintetében 4.802.400,- Ft az én véleményem szerint nem igazán értelmezhető a KATA vonatkozásában.
2024-ben már kizárólag főállású egyéni vállalkozó lehet katas, alapból ebbe a körbe tartozik minden olyan szolgálati járandóságos, akinek máshol nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya, és „többes” jogviszonnyal sem rendelkezik, például nem ügyvezető sehol sem.
Nagyon leegyszerűsítve, szolgálati járadékban részesülő lehet katás.
Nem lehet katás: nyugdíjas, 8 órás munkaviszonnyal rendelkező személy, és a társas vállalkozó, ügyvezető. Csak akkor lehet katás, ha kizárólag magánszemélynek számláz.
A főszabály az, hogy a nyugdíjjárulék alap számít bele ebbe a jövedelemkorlátba, vagyis minden olyan jövedelem, amiből nyugdíjjárulékot vonnak.
A KATA keret 2022.09.01-től 18.000.000,- Ft-ra emelkedett. (Felhívom a figyelmet, hogy az alanyi mentesség határa maradt évi 12 millió forint, tehát az általános szabályok szerint 12 millió forint felett áfa körbe lép a vállalkozó.)
A problémakört tovább fokozza, hogy társadalombiztosítási, és nyugellátási szempontból figyelembe vett nyugdíjárulék alap, amit a szolgálati járadékosként jövedelmeként figyelembe kell venni.
Amennyiben NAV-os jövedelem igazolást kér egy KATA-s egyéni vállalkozó, akkor jövedelemként a bevétel 60%-át igazolják le. Például egy banki hitel igénylésénél. Például 20 milliós bevételnek 12 milliós jövedelmet igazol le a NAV.
Ezek után jogos a kérdés, hogy mi a felső határ?
Az én véleményem az, hogy pontosan nem meghatározható.
Ugyanis a bevétel/jövedelem/nyugdíjjárulék alap számítások- a KATA különleges szabályait figyelembe véve – következőek; megszerzett éves bevétel/bevétel 60%-a/ nyugdíj alap.
Mivel a KATA nincs pontosan a szolgálati járandóság szabályaival összhangban, a legfőbb kérdés, hogy a hatóságok hogyan fogják esetleg a jövőben át/értelmezni a jogszabályokat?
A hatóságok jelenlegi „értelmezés” alapján a nyugdíjjárulék alap havi összeghatárt veszik jövedelemnek a jövedelem korlát szempontjából, vagyis ami a nyugdíjba beleszámít. Ez abban az esetben is így van, ha az illető adott évben például szerez 20 milliós KATA-s bevételt, akkor is csak 12xnyugdíjjárulék alapot vesznek figyelembe az adott évben, amely összege alapján nem éri el a 4.802.400,- Ft-os összeghatárt.
Érezhető a problémakor ellentmondása, a számok magukért beszélnek.
A véleményem nem nyilvánul adótanácsadásnak.
Sinka Miklós
szerző
Székhely: 1223 Budapest, Királyka utca 11.
Munkavégzés helye/Iroda: 1115. Budapest, Kelenföldi út 2.
Mobil: +36 30 251 0867
E-mail: sinmarkft@gmail.com